Elvadult népek

Medveharcos

Tajga és mély erdők páncélos őrei. Tüskés buzogány zúz csontot, ahol e kétlábú vadak éjjel-nappal járják az erdőszélt. A Medveharcos vállat szegez az idegennek, helytáll; csak területhatár átlépésére vagy fegyverrántásra rohan. Vastag bundájukra csavarozott vaslemezt viselnek, majdnem teljes testpusztulásig nem esnek el. Favágók kerülik jelölt földjüket, elhárítva a nekifutó, halálos ütésbe torkolló ugrást.

Véríjász

Fürge vérrokon csatározók romos területeken. Horgas nyíl üti át a bőrt, mielőtt a cél közel érne. E vadászok omlott erődök, benőtt utak bejáratát járják; gyors léptekkel üldöznek magányos utazót, tartva a halálos lőtávot. Ritkán hátrálnak, vérvesztéstől gyengülő célzással is zúdítják nyilaikat. Helyi milíciák nehéz ostrompajzsot visznek a Véríjász-falka szüntelen üldözésének túlélésére.

Vérsámán

Bíbor falkákban vadászó vérmágusok. Vérmágia járja át a Kilmoryn romjait, mély helyeit járőröző vadászokat. Távolról pontos mágialövedékkel ütnek, harc közben összeforrasztják falkatársaik sebeit, hogy ne lankadjon a roham. A Vérsámán ritkán hátrál, sebzett prédát szüntelen éhséggel követ saját majdnem haláláig. Utazók teljesen kerülik földjüket, miután látták, mily módszeresen végeznek az egyedül merészkedőkkel.

Bikaharcos

Nyílt füves vidékek páncélos őrei. Kétélű fejsze pihen sebhelyes vállon, ahogy e figurák éjjel-nappal járják a szavannát. Utazó közelében a harcos megveti lábát, helytáll; nekifutó ugrással csak területének megsértésekor rohamoz. Bronzlemeze könnyed csapást eltérít; tört bordával, mély vágással is sújt, míg teste fel nem mondja a szolgálatot. V'eld Teokráciájának pásztorai nagy ívben kerülik jelölt földjét, elkerülve a brutális harcot.

Sárkányfatty

Mély romok páncélos sárkányrokon végrehajtói. Súlyos harci kalapács tör csontot, ahol e páncélos harcosok területet foglalnak. Magányos utazó gyengéjét mérik, ok nélkül ütnek; hatalmas farok söpri el az oldalba kerülőt. Súlyos sebet tűrnek, tört pikkelyen és tépett húson át is támadnak, nem hátrálnak. Helyi milícia már minden romot kerül, ahol a Sárkányfatty területi jelei épek.

Törptünde

Elfeledett romokat leső köpenyes kardforgatók. Foszló gyapjúköpeny rejt gyors kezet, éles acélt. Minden megszállt romot magukénak vallanak, magányos utazóra összehangolt felső csapással, gyors kardkombinációval támadnak. Saját biztonságuk keveset ér: akkor is nyomulnak, mikor más már menekülne a vesztes harcból. Mellékutat kerülő kereskedő tudja: a törptünde majdnem haláláig vagy prédája területről való meneküléséig nem hagyja abba.

Elefántharcos

Napégette síkságok páncélba bújt őrei. Nehéz vasláncing borul hajópalánk-vastag bőrre. E harcosok éjjel-nappal nyílt szavannát járnak, idegennek vállat szegezve jelzik területüket. Világosan figyelmeztetnek: csak átlépett határra vagy kapott ütésre csapnak le. Majdnem halálig küzdenek, így karavánmesterek nagy ívben kerülik ismert őrútjaikat, elhárítva az egyetlen elszánt őrrel vívott drága, hosszú harcot.

Elvadult sötét tünde

Romos mélységek elfajult kardforgatói. Horpadó acél és sebzett bőr tapad e megőrült vadászokra. Elfeledett pincében, omlott erődben rejtőzve gyengeséget mérnek fel, majd váltott kardvágással, fej fölüli csapással támadnak. Az Elvadult sötét tünde makacsul követi célját, vérvesztéstől tántorogva sem enged. Talált pajzs mögött zárja a távot; túlélők szerint harci sikolyon túl egyáltalán nem beszél.

Elvadult törpe

Elfeledett mélységek elfajult ragadozói. Horpadó láncing és csorba fejsze jelzi a romalagútban, beomlott bányában tanyázó őrült túlélőket. Utazót erszénysúly, karerő szerint mérnek; magányos kereskedőre összehangolt zúzással, kegyetlen vágással esnek. Ész helyett ragadozóéhség hajtja őket: kétségbeesetten forgatnak fegyvert jóval csonttörés után is. Túlélő fejszehasította pajzzsal, fog és acél tépte hússal ér fel e mélyből.

Elvadult gnóm

Romos mélységek mohahajú dögevői. Vastag zöld mohapamacs tapad e kis őrült lények fejére, vállára. Omlott pincében, elfeledett üregben fészkelnek, magányos utazót prédának nézve. Durva husánggal, gyors váltott lendítéssel támadnak minden sebezhetőnek tűnőre. Dühük nagyobb méretüknél: az elvadult gnóm tört csonttal, mély sebbel is üt, míg állni képes. Karavánok gyakran felderítővel tisztíttatják e lyukakat romokon áthaladás előtt.

Elvadult minotaurusz

Nyílt puszták harci kalapácsos vadjai. Rozsdás harci kalapács talál célt a napégette füvön, sivatagi bozótban kószáló őrült lények kezében. Nap, hold sem állítja vadászatukat: utazó gyengéjét mérik, majd felső zúzással csontot, láncinget hasítanak. Könyörtelenül követik prédájukat, véráztatta páncéllal, felmondó végtaggal sem törnek meg. Nashrar karavánőrei külön nehéz pajzsot visznek e magányos gyilkosok söprő ütései ellen.

Elvadult vámpír

Omlott kripták elfajult élőholt ragadozói. Csipkés karom, hosszú szemfog jelzi az elfeledett sírkamrában járó őrült porhüvelyt. Éles szemmel mér prédát, ugró csapással, széles söpréssel támad a védelemhez túl magányos emberre. Értelemnek nyoma sincs; csak éhség hajtja tört bordán, tépett ínon át. Túlélő csak akkor menekül, mikor a lény már mozdulni sem tud. Falvak vaspánttal erősítik pinceajtóikat a kószálók ellen.

Goblin

Erdők és lápok ravasz éji vadászai. Két tőr villan holdfényben, ahogy e lények erdő és mocsár aljnövényzetéből bújnak elő. Magányos utazót, kis csoportot céloznak, vad felső csapással, gyors vágással teljesen elköteleződve. Goblinbanda ritkán hátrál: súlyos sebesülés után is rohamoz. Mivel fű, mocsár rejti őket, pénzes utazók alkonyat után kerülik e vidéket, nehogy könnyű zsákmányra leső falkába fussanak.

Hobgoblin

Lápok és erdők páncélos éji vadászai. Nehéz buzogány, vaslemez jelzi alkonyat utáni közeledésüket füvön és mocsáron át. Portyázók csapás előtt mérik az utazó acélját; saját páncéljuk bátorítja őket bármely elérhetőnek ítélt célra. Elszántságuk túléli mások megtörését: mély sebbel is felső zúzást osztanak összeesés széléig. A Feketepala Út kereskedőállomásai gyakran külön őrt bérelnek éji rajtaütésük megtörésére.

Csuklyás harcos

Utazókra vadászó útszéli kardforgatók. Durva gyapjúcsuklya rejti arcukat, ahogy nappal füvön, erdőn, tajgán portyáznak. Prédát kísérete méretéből ítélnek: magányos kereskedőre ugranak, vagy falkában körözve verik le a kevés őrt. A harcos nem lassít, nem hátrál, míg penge halálos sebet nem nyit hasán. Sokuk vérrel, acéllal követel földet; jelölt holttestet hagynak területi figyelmeztetésként a települések közt járóknak.

Kobold

Erdők és mocsarak csuklyás fejszései. Vasszegélyű pajzs zúz arcot a sötétben, ahogy e kis harcosok napnyugta után erdei sűrűből, mocsári medencéből előjönnek. Minden kereskedőt, felderítőt felmérnek; a készletért megölhetően gyengére rontanak. Falka nem bont sort, nem hátrál, míg társai mozdulatlanul nem fekszenek a sárban. Gyors fejszevágás és pajzscsapás gyűri le a prédát, sebzett településeket kényszerítve esti járőrök fizetésére.

Gyíkharcos

Romok lándzsás hüllővadászai. Érdes pikkelytorkok reszelnek, míg a ragadozó ütés előtt utazót mér. Rozsdás lándzsaheggyel, pengevágással tart távol; olykor hosszú, kinyújtott nyelvvel csap ki sebből vért ízlelni. Omlott folyosón habozás nélkül üldöz, éhségtől harcol jóval láncingtépés és pikkelytörés után is. A legtöbb helyi túlélő elhagyja az ismert vadászhelyükhöz túl közel növő települést.

Ork

Puszták és síkságok páncélos fejszései. Vasabroncsos fejsze, durva láncing jelzi e ragadozókat sivatagban és szavannán. Fénytől, árnytól függetlenül járőröznek, magányos utazót szagolva, hogy erejét erőszakkal próbálják. Ork harcos minden rohamot felső ütéssel, széles vágással hajt, több sebből vérezve sem enged. Hadak összehangolják csapásaikat települések leverésére; túlélők erősítik a kaput a következő rajtaütés ellen.

Veszett kentaur

Omlott települések acélba bújt ragadozói. Horpadó mellvért, kicsorbult penge jelzi a romvárosban járó bukott harcost. Messziről vért szagol, kevésnek ítélt ellenfélre ront; mellső patával veri szét a pajzsot, kardot döf a nyílt oldalba. Sebzetten nem hátrál: kétségbeesett dühvel üt szívleállásig vagy végtagjai teljes felmondásáig. Közeli erődök járőrei ellenőrzőpontot állítanak, hogy e megtört lények ne kövessék a kereskedelmet a völgybe.

Boszorkány

Magányos utazóra vadászó botos varázshasználók. Vasalt bot ver követ, ahogy e varázslók omlott romból, benőtt szentélyből előlépnek. Minden megölhetően gyengének ítélt magányos lelket céloznak, távoli mágiával véreztetve. Hulló társak mellett a boszorkány gyógyítással tartja állva szövetségeseit, fenntartva a rohamot saját teste jóvátehetetlen töréséig. Falvak többnyire fegyveres kísérőt állítanak régi szentélyek melletti utakra, hogy kereskedőkaraván ne tűnjön el.